Csak azt szeretném, hogy boldog legyél, de úgy, ahogy én akarom!
(Gyereknapra)
Szívesen büszkélkedünk a gyermekeink szépségével, jó eredményeivel, de mi van akkor, ha valamiben (vagy mindenben) másképp gondolkodnak, mint a szüleik. Elfogadod, hogy más az útja, mint a tiéd vagy ráerőltetsz vmi olyat, ami miatt akár el is veszítheted?
Kell-e erőltetni bármit is?
Biztos volt már olyan dolog, esemény, kapcsolat az életedben, amit nagyon vártál és amiért minden tőled telhetőt megtettél. De rájöttél, hogy a minden sem elég....
Elmondhatod? Kimondhatod!
Mindannyian azt gondoljuk magunkról, hogy remek szülők vagyunk. Ha kicsit mégis elbizonytalanodnánk ebben az állításban, gyorsan meggyőzzük magunkat arról, hogy azért mindenképpen jobbak, mint a mi szüleink vagy a szomszédok. És mivel ez a mérce, hátra is dőlhetünk vagy mégsem?
Ígérem és fogadom!
Eljött a nagy beígérések ideje. Ilyenkor bármit mondhatsz, pár hét múlva, úgysem emlékszik rá senki! De mi van a saját magunknak tett ígéretekkel? Azok is elfelejtődnek vagy merészelnek folyton előmászni és cseszegetni?